öles
öles [e] melléknév (-en, -ebb) [e, e]
1. Egy v. megközelítően egy öl hosszúságú, szélességű v. magasságú <tárgy, dolog>. Öles karó, nád, szakadék, termet. Egy ilyen bomba még az öles falat is szétdöntötte volna. (Vas Gereben) Öles kondérban főz babot… (József Attila) || a. (számjelzővel rendsz. összetételben) Bizonyos számú ölet kitevő. Néhány öles.
2. Hatalmas termetű, a megszokottnál jóval magasabb és rendsz. vállas, erős <személy, főleg férfi>. Egy nagy vállú öles ember fölemeli a fejét. (Gárdonyi Géza)
3. (túlzó) Feltűnően, szokatlanul nagy, magas, hosszú. Öles cikkekben számolt be. Öles feliratok hirdették. A palota homlokzatán öles betűkkel ragyogott a VIVAT [= az éljen]. (József Attila) Jaj, ferde, bus | Holt Anteus, | Kit a kemény, vig Herkules | Egy percre felkapott öles Karjaiba, megfojtott és elejtett. (Tóth Árpád) [A lovak] az öles hóval borított országúton … nyargaltak. (Krúdy Gyula)
ölesség.
