összekerül
összekerül tárgyatlan ige
1. <Bizonyos pénzösszeg gyűjtés, takarékoskodás eredményeképpen> lassanként befolyik, egybegyűlik. Végre összekerült a szükséges pénz, megvehettük az ajándékot. || a. <Több szükségleti tárgyat, berendezést, élelmiszert> több helyről sikerül megszerezni; összeadják. Nagy nehezen összekerült nekik egy szobabútor. A rokonságból került össze a vendégségre való.
2. <Két v. több személy útközben, társaságban v. máshol> véletlenül találkozik. Régi munkatársaival csak ritkán kerül össze. A marcona szakaszvezető | nemsokára összekerült velem: | együtt bámultuk a tehervonatból | utunkat a nyirségi földeken. (Szabó Lőrinc)
3. <Férfi és nő> házasságot köt, házasságra lép, egymásé lesz. Még fiatalon összekerültek. Lám én s Jónásom mennyi akadály- s nehézséggel küzdöttünk, s végre mégis összekerültünk. (Eötvös József) No, ugyan mit nevettek? Hát a színdarabokban nem mindig ilyen az első felvonás, pedig a harmadikban okvetlenül összekerülnek a párok. (Mikszáth Kálmán)
4. (ritka) <Két v. több tény, körülmény> bizonyos tekintetben egymáshoz kapcsolódik. Emlékezetében e két mozzanat szorosan összekerült. A hajadoni irtózat a bortól összekerült a mohamedán bortilalom emlékével. (Jókai Mór)
összekerülés; összekerülő; összekerült.
