összemocskol
összemocskol tárgyas ige
1. Egészen bemocskol, bepiszkít vmit, vkit. Összemocskolta magát a gyerek. A kidőlt festékes vödör összemocskolta a folyosót. || a. (szépítő, eufemisztikus kifejezésként) Ürülékkel bepiszkít, összeken vkit, vmit. Árnyékszéket, falat, mosdót, ülőkét összemocskol. A gyerek a piszkával összemocskolta a mellette alvó testvérét is. A beteg önkívületi állapotban teljesen összemocskolta az ágyneműt.
2. (átvitt értelemben) Durva szidalmakkal illet, alaposan összeszid, leszid vkit. A szomszédasszonyok alaposan összemocskolták egymást. || a. (átvitt értelemben) Rágalmakkal illet, befeketít (2) vkit. Rosszakarói összemocskolták a fiatal színészt.
összemocskolás; összemocskolható; összemocskoló; összemocskolódik; összemocskolt; összemocskoltat.
