összeomlás
összeomlás főnév
Általában az összeomlik igével kifejezett történés, ill. folyamat; az a tény, hogy vmi, vki összeomlik.
1. Vmely építmény összedőlése, összeroskadása. A fal, a ház, a híd, a kártyavár összeomlása. A rozoga kunyhó összeomlással fenyeget. Nincs az a vérbeli kuglizó a világon, aki arra a kéjes zörejre, amit a kilenc báb összeomlása kelt, el ne felejtené minden baját. (Mikszáth Kálmán)
2. (átvitt értelemben) Vmely rend, szervezet, egyensúly felbomlása, vmely elgondolás, elképzelés megsemmisülése, szétfoszlása. Anyagi, erkölcsi, gazdasági, katonai lelki összeomlás; a remények, a tervek összeomlása. Az édesapám elszegényedését … a fantázia … légvárainak összeomlása okozta. (Móricz Zsigmond) || a. Ennek eredménye, főként az az általános zűrzavar, rendezetlen állapot, amely akkor lép fel, amikor vmely állami, társadalmi rend összeomlik, felbomlik, széthull. A hun birodalom, a náci Németország összeomlása. Jött a nagy összeomlás: a fonalak kiestek Ivanovics Iván kezéből. (Karinthy Frigyes)
összeomlási.
