összerándul

Teljes szövegű keresés

összerándul tárgyatlan ige
1. <Személy, test, testrész fájdalom v. indulat hatására> úgy rándul meg (1), hogy egy pillanatra össze is húzódik.  Fugger összerándulni érzé e szóra Salamon kezét, mintha villanyütés sajgatta volna meg [= okozta volna, hogy megsajduljon]. (Jókai Mór) Erzsinek összerándult a szemöldöke, egész arca. Igen-igen rosszul kezdte érezni magát. (Móricz Zsigmond)
2. <Személy> egész testében megrándul (1). A név hallatára a nő idegesen összerándult.  Az asszony, mintha kígyó ért volna hozzá, összerándult, s felugrott, felült. (Móricz Zsigmond) || a. <Több testrész> egyszerre megrándul (1).  A szultán minden tagja összerándult. (Jókai Mór)
összerándulás; összeránduló; összerándult.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem