összerendel
összerendel tárgyas ige
1. (kissé rosszalló) <Üzletben, vendéglátó iparban sokféle árut ill. ételt, italt> rendel. Az esküvőre halat, vadat, baromfit, mindent összerendelt. || a. (kissé rosszalló) <Orvos sokféle orvosságot> rendel. A doktor annyi keserű orvosságot összerendelt a betegnek, hogy alig győzte bevenni.
2. (ritka, elavulóban) Összerendel vkit, vmit: elrendeli, hogy több személy vmely helyre, rendsz. meghatározott céllal összejöjjön. Összerendeli a cselédséget. A magyarok hatalmas királya Elhatározá, hogy boszúját megállja, Országából összerendelé a főket. (Arany János)
összerendelés; összerendelő; összerendelt; összerendeltet.
