összes
összes [e] melléknév (névmásként is), (elavult) öszves
I. melléknév (egyes számú gyűjtő értelmű szó előtt és többes számú egyedi név előtt)
1. (kissé régies, főleg irodalmi nyelvben) <Gyűjtőnév v. összességet jelentő kifejezés előtt; annak kiemelésére, hogy az egyénekből, egyedekből álló egységet hiánytalan teljességben, egészében értjük:> egész. Az összes lakosság. Az ország kincsei s a haderő felett nem idegen önkény, hanem ti, az öszves nép, fogtok képviselőitek által rendelkezni. (Kossuth Lajos) Rozgonyi Piroskát Toldi eljegyezte Az összes nép előtt. (Arany János) Azokról [= az írásjegyekről], az összes tudományos világ nem tud eddigelé semmit. (Jókai Mór) Egy félóra múlva együtt volt az összes első miniszterium. (Mikszáth Kálmán) || a. <Gyűjtő értelmű elvont főnév, összességet jelentő kifejezés előtt; az egyedeket, a részleteket nem egyenként, hanem egészükben, összességükben véve s a belőlük álló szoros egységet nézve:> együttes, egész; minden. Összes bevétel(e), kiadás(a); összes jövedelem (jövedelme); összes vagyon(a); összes munkáját, tennivalóját elvégezte. [Buda király] Legfelyül intézi hunok összes dolgát. (Arany János) –a1 (ritka) <Gyűjtő értelmű konkrét főnév előtt>. Összes pénzét kiadta. –a2 <Anyagnév előtt, a készlet egészének kiemelésére.> Elfogyott az összes kenyerünk. Megitta az összes bort. || b. <Egynemű v. összetartozó dolgok közül:> egyetlen, amely az adott esetben valamennyinek az értékével bír; minden. Összes dolga, munkája, kötelessége, tennivalója abból áll, hogy… || c. (ritka) <Bizonyos egységet alkotó, egységként felfogott (főleg elvont) dolog egységére, teljességére utalva:> a maga egészében tekintett; összesített; teljes; minden. A csomagok összes súlya száz kiló. Egy eskü lánca fűzi kebelünk: Két kebel egy hit: összes lételünk. (Arany János–Shakespeare-fordítás) Élete összes erejét arra fordítandja, hogy annak a gaz irománynak a szerzőjét leálcázhassa. (Tolnai Lajos) || d. (irodalmi nyelvben, régies) <Konkrét főnév előtt, földrajzi név előtt, néha az egésznek és részeinek szembeállításában:> egész. Ha megpendül [a lant] a méla nyúgalomban: Az nem az összes hangszernek zenéje, Egy-egy húr hangja csak. (Petőfi Sándor) Az összes magyar alföld, más vidékek nagy részével együtt, az a kiben olyforma pattantást [= zárhangot] hallat, mintha kettős k volna utána. (Arany János) Nagy az érdeme Plutosnak összes Hellásban. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) Nehogy boszúja … Az összes várost csalfa hírrel töltse be. (Csiky Gergely–Szophoklész-fordítás) || e. (régies, ma nem hivatalos) Összes ülés: minden osztály együttes ülése. A Magyar Tudományos Akadémia összes ülése.
2. <többes számú főnév előtt, számnévi általános névmás értelmében, hasonló és egységet alkotó, ill. egységben felfogott személyekről, tárgyakról, dolgokról szólva:> valamennyi együtt; minden. Összes barátai: valamennyi, minden barátja együttvéve: összes rokonai; Petőfi összes költeményei; Jókai összes művei. Az összes költségeket viseli. Az összes lehetőségeket figyelembe véve. Márciusi vásárra megjelennek összes költeményeim. (Petőfi Sándor) Csak a világrázó csattanások jutottak a közönséges ember füléhez, nem úgy, mint most, az összes részletek. (Mikszáth Kálmán) –21 <Elvont többes számú főnév előtt.> Nézd úgy atyádat, mint Istent, kitől Eredtek összes bájaid. (Arany János–Shakespeare-fordítás) Rózsika pedig tudja az apjának az összes talányait. (Mikszáth Kálmán) –22 <többes számú gyűjtőnév előtt, a részleteknek nagyobb egységbe foglalásakor.> [A vajda] Vár körül az összes hadakat megnézi. (Arany János)
II. (névmásként) <egyes számú főnév előtt, melléknévi, számnévi általános névmás értelmében; újabban terjedőben, helyesebben:> valamennyi, minden. Az összes gyerek az udvaron van. Az üzem összes dolgozója megjelent a gyűlésen. Az összes öreg professzort nyugdíjba küldték. (Móricz Zsigmond) Le fogja fordítani az összes mesét, ami a nyelvtan hátuljában van. (Móricz Zsigmond)
III. (névmásként; főnévi) (ritka) A szóban forgó személyek közül mindenki <együttvéve>; valamennyi <a szóban forgó személyek közül.> Mi emberink – nem a városra értem – | (Jegyezzük meg: nem az összesre értem) | De bélyeges, cudar, jellemtelen | Árulkodó, hitvány kis emberek | Megmotozák a Megarai szűrt. (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
