összetapad
összetapad tárgyatlan ige
1. <Két v. több dolog felülete v. vmely szálas anyag> tapadva összeáll, egymáshoz tapad. A haj az izzadságtól összetapad. A könyv lapjai összetapadtak. Állta, hogy … csókoljam, és egyre közelebb az ajkához, aztán az ajkunk összetapadt. (Gárdonyi Géza)
2. <Laza szerkezetű anyag> összeáll, összecsomósodik. A tejszínből a köpülés folyamán a vaj csomókká tapad össze.
összetapadás; összetapadó; összetapadt.
