olt [2]
olt [2] ige -ott, -son; -ani
1. tárgyas <Fás szárú növényt, főleg gyümölcsfát> úgy nemesít, hogy vesszőjébe más, nemes növényről vett hajtást illeszt; ojt. Most oltják a gyümölcsösökben a fákat. Egy rózsatőt oltánk együtt ketten Holdvilágnál harmatos kertemben. (Kiss József) || a. (tárgy nélkül) Az öreg kertész jól tud szemezni és oltani. Az úr szerette a virágokat, Oltott, nevelt, ültetgetett. (Tompa Mihály) Az életet már megjártam: Mit szivembe vágyva zártam, Azt nem hozta, Attól makacsul megfoszta … Munkás, vidám öregséget … Ennyi volt csak; S hogy megint ültessek, oltsak. (Arany János) || b. Vmibe olt vmit: beolt (1a) vmibe vmit. Vadkörtébe császárkörtét olt. Vadócba rózsát olt.
2. tárgyas <Embert, állatot> testébe juttatott, rendsz. fecskendezett oltóanyaggal vmely betegség ellen immunissá tesz, v. ha már beteg, ezzel gyógyítja. A katonákat harctérre indulás előtt tífusz, kolera ellen oltják. Az első osztályos tanulókat ma oltják. Tetanusz ellen oltották, mert nyílt sérülése volt. || a. (tárgy nélkül) Ne zavarjátok az iskolaorvost, most olt. || b. Vkibe, vmibe olt vmit: beolt (2a) vkibe, vmibe vmit. A patkányba kórokozókat oltott.
3. tárgyas (átvitt értelemben, választékos) Vkibe, vmibe olt vmit: hatásával eléri, hogy vki vmely eszmét, érzést, szokást hosszabb időre a lelkébe fogad, magáévá tesz; beolt (5). Belém, beléd, belénk, belétek, beléjük olt. A fiú szívébe oltotta a haza és az emberiség szeretetét. Egy új irány tör át a lelkeken: A nyers fajokba tisztább érzeményt S gyümölcsözőbb eszméket oltani. (Vörösmarty Mihály) Két hatalmas érzést olta szívedbe a természet: az igazságot és szeretetet. (Deák Ferenc) Még belém találod oltania gyanút, hogy tőrt vetettél ki arra a galambra. (Mikszáth Kálmán) Micsoda hatalommal … lehetne a tanítónak gyöngédséget oltania az emberi szívbe, ha nem a házi nevelés oltja belé? (Gárdonyi Géza)
Igekötős igék: átolt; beolt; beleolt; megolt, újraolt; végigolt.
oltat; oltható; oltogat.
