opponál
opponál ige
1.* tárgyatlan (kissé régies, választékos) Ellenkező véleményen van, ellenkezik, tiltakozik. [A doktor] mindegyre interpellált, opponált. (Tolnai Lajos) Helmer … nem sokáig opponál. (Ambrus Zoltán)
Kerülendő szó vagy kifejezés.
2.* tárgyatlan (kissé régies, választékos) Ellenszegül, szembeszáll. Ha valaki engem … végrehajtással támadna meg, opponálnék. (Vas Gereben)
Kerülendő szó vagy kifejezés.
3. tárgyas (tudományos, 1945 után) <Tudományos fokozat elérésére benyújtott értekezést> opponensként megbírál. Ő opponálta a disszertációmat.
opponálás; opponáló.
