óra
óra főnév órát, órája
1. Általában az idő mérésére haszn. készülék. műszer. || a. Tizenkét egyenlő részre osztott, rendsz. kerek számlappal, valamint mutatókkal ellátott, leginkább rugótól hajtott szerkezet az idő mérésére. → Kakukkos óra; → karkötő óra; zenélő óra; az óra ingája; az óra járma ←; az óra járója ←; az óra mutatója, számlapja; az óra ütése ←; áll, jár, késik, ketyeg, megáll, siet, üt az óra; → vert az óra; → előreigazítja az órát; felhúzza az órát; → hátraigazítja, → hátratolja az órát; → igazgatja az óráját; az órát → igazítja. Az óra kettőt ütött. Az óra Lüktet lassu percegéssel. (Arany János) Hát azt tudod-e még, mikor a pezsgőt ittuk valahol a Zugligetben a zálogba csapott óra árából? Még most is őrzőm otthon … az öreg órát. (Mikszáth Kálmán) Várni, ha éjfélt üt az óra, Egy közeledő koporsóra. (Ady Endre)
2. Időegység: a teljes napnyi idő huszonnegyed része, hatvan perc. Háromnegyed óra; egy álló óráig; huszonnégy óra: egy nap; → egy huszonnégy, egy negyvennyolc órára; → számolja az órákat; negyvennyolc órán belül; nem → vet neki ennyi meg ennyi órát. Órák hosszat ácsorgott a kapu előtt. Vitéz! … Ha haragunnál is, egy órád sincs hátra, S a halálos ágyon ki meg nem bocsátna? (Arany János) Az első huszonnégy órában minden cselédjét „derék lány”-nak nevezte. (Kosztolányi Dezső)
3. (számnévi jelzővel) Az az időpont, amelyben a napnak éjféltől, ill. déltől mint kezdettől számított vmelyik ilyen egysége végződik. → Egy, → két, → három stb. óra; öt óra (van); az órákat → kiáltja; hajnali négy órakor; délután két órától. Tíz órakor találkozunk. Délután négy óra felé járhatott az idő. (Tolnai Lajos) És péntek volt, két óra és sőtét a hajnal… (Radnóti Miklós) || a. Hány óra?: mennyit mutat az óra (1)?, mennyi a pontos idő?
4. (iskolai) Egy bizonyos meghatározott, s a hozzátartozó szünettel együtt rendsz. 60 percet kitevő idő, az oktatási folyamat alapegysége. Érdekes, izgalmas, unalmas óra; → lyukas óra. Az első órán a tanár a tananyag bevezetését adta elő. Mit tanultatok a múlt órán? Az órán már bent volt a latin tanár. (Móricz Zsigmond) „Kezeket karba!” Engedelmesen | ültem, vártam; s jó viseletemért | óra végén a néni megdicsért. (Szabó Lőrinc) || a. Iskolai v. magánjellegű oktatás, tanítás, amely kb. 60 percig tart. → Privát óra; órát, órákat → ad; → kitartja az órát; → megtartja az órát; vmilyen órát → vesz. Orosz órákat tart az egyetemen. Én – szépírási … órákat adok. (Petőfi Sándor) Naponkint órát adott … az elemi tanulmányokban. (Mikszáth Kálmán)
5. Vmely tartalom (esemény, történés, állapot) által meghatározott rövidebb időszak. A → tizenkettedik óra; az → utolsó órában; vminek az órája; a cselekvés, a halál órája; a → kísértetek órája; rájött a → rossz órája; a viszontlátás órája; órái meg vannak számlálva (→ megszámlál); minden órának leszakasztja → virágát. Minden órádnak leszakaszd virágát. (Berzsenyi Dániel) Boldog órák szép emlékeképen Rózsafelhők usztak át az égen. (Petőfi Sándor) Nekünk forradalmas minden futó óra. (Ady Endre) Amit adtál hízelegve, | mind visszaloptad az utolsó órán! (József Attila) || a. Az a meghatározott idő(pont), amikor vmivel foglalkozunk, amelyet vmire szánunk, kijelölünk. Hivatalos óra: az az idő, amelynek folyamán vmely hivatalban az ügyeket intézik, a feleket fogadják; → irodai órák; → lopott órák; üres óráiban: amikor nincs dolga, elfoglaltsága; a pihenés óráiban. Hivatalos órájából egy percet se fogok elrabolni. (Tolnai Lajos)
6. <Állandósult szókapcsolatokban:> (kedvező v. kedvezőtlen) időpont. Jó órában legyen mondva: bárcsak úgy maradna, ahogy mondom; szerencsétlen órában született: szerencsétlen ember, akinek rendsz. semmi sem sikerül. Éppen jó órában találtatok ide … (Mikszáth Kálmán) Hála istennek, jó órába legyen mondva … (Móricz Zsigmond)
7. (többnyire összetételekben) Vmely fogyasztott anyagnak, energiának v. gépjárművön megtett távolságnak az egységeit mérő készülék. Vízmérő óra. A falra erősített órán ellenőrizte az ampereket. (Kosztolányi Dezső) Gondolatban sorra vette az összes éjszakai kávéházakat, melyik előtt lehetne kikötni [a taxival] és megfizettetni a főúrral, amit az óra mutat. (Hunyady Sándor)
Szólás(ok): ütött vminek az órája: vmely cselekvésnek itt az ideje; ütött az utolsó v. a végső órája: haldoklik; tudja, hányat ütött az óra: ismeri jól a körülményeket, tájékozott.
Szóösszetétel(ek): 1. óraátlag; órabeosztás; órafedél; órafityegő; óragépezet; óragyár; óragyártás; órainga; órajárás; órajegy; órakedvezmény; órakereset; órakészítés; óraketyegés; órakönyvelés; óralátogatás; óranegyed; óranehezék; óraperc; órapercegés; órarugó; órasúly; óraszámlap; óraszerkezet; óraszíj; óratartó; órateljesítmény; óratengely; óraütő; óravánkos; óravevés; óravevő; órazsinór; 2. állóóra; ankeróra; aranyóra; bélyegzőóra; bibliaóra; blokkolóóra; bolondóra; bónaóra; ébresztőóra; énekóra; ezüstóra; falióra; félóra; fogadóóra; gázóra; homokóra; imaóra; ingaóra; karóra; keltőóra; kilométeróra; kilowattóra; különóra; leckeóra; magánóra; munkaóra; napóra; negyedóra; nyelvóra; pásztoróra; sakkóra; stopperóra; szünóra; tanóra; táncóra; tornaóra; toronyóra; túlóra; vallásóra; végóra; versenyóra; villanyóra; vízóra; záróra; zeneóra; zongoraóra; zsebóra.
