óriási
óriási melléknév -an, -bb (túlzó)
1. Méreteiben, arányaiban rendkívül nagy, hatalmas <élőlény, tárgy, jelenség>. Óriási épület, terület, tömeg; óriási feladat, hiány, mennyiség, munka, összeg, szám, többség; óriási méreteket ölt vmi. Óriási fenyők közt vezetett az út. Nagy, derék vitéz kend, vitéz Háry János | … Elbeszélte nekünk: Franciaországban, | A tengernek partján hogy járt Pádovában. | Látván ő nagy partján óriási rákot, Ollójával felvett egy lovas kozákot. (Garay János) Nem is láttam én odáig ilyen fajta kukoricát, óriási volt. (Móricz Zsigmond) || a. Megnyilvánulásában v. hatásában a rendesnél, a megszokottnál sokkal hevesebb, erőteljesebb, rendkívül nagyfokú <dolog, tulajdonság, jelenség>. Óriási küzdelem, lárma, nevetés, robbanás, tűz; óriási csapás, fájdalom, félelem, felháborodás, gyász, hazugság, lelkesedés, nyugtalanság, siker. A beszédnek óriási jelentősége volt. Óriási sebességgel száguldott. Óriási hahotában tört ki. (Tolnai Lajos) Hatalmas, erős asszony volt, egész óriás, de a jósága és a szívessége még óriásibb. (Móricz Zsigmond)
2. (erős hangsúllyal) (1945 után) <Városi nyelvhasználatban:> remek, nagyszerű, bámulatos, kolosszális <személy, teljesítmény>. Hát, ez óriási! A tenorista tegnap óriási volt. Óriási, amit ezek a gépek végeznek.
3. (-t raggal, mértékhatározóként) (túlzó, bizalmas) Nagyon, rendkívül nagy mértékben. Óriásit kacagott; óriásit tüsszentett. Óriásit fejlődött egy év alatt.
