összekever
összekever tárgyas ige
1. Összekever vmit vmivel: két v. többféle cseppfolyós v. apró szemekből álló anyagot úgy kever egymással, hogy egyenletesen elvegyüljenek. Meszet homokkal kever össze; összekever egy mázsa búzát fél mázsa rozzsal. Összekevert tojást, vajat és cukrot. Az üvegöntők nagy tüzeket raknak És vérükkel és verítékükkel Összekeverik: az anyagot, Mely katlanukban átlátszóvá forr. (József Attila) || a. (átvitt értelemben) <Több hangot, színt> úgy vegyít, ill. úgy halmoz egymásra, hogy egyenként nem lesznek felismerhetők. A szél összekeverte a különféle hangokat. A gyűjtőlencse összekeveri a szivárvány színeit.
2. <Tárgyakat> megállapított v. szokott rendjüktől eltérően, hanyagul rak vhova; összezavar. Valaki összekeverte a polcon a könyveket. || a. (játék) Összekeveri a kártyát: <játék előtt> a kártyacsomagban a lapok keverésével más egymásutánt, új sorrendet hoz létre.
3. (átvitt értelemben) <Fogalmakat, képzeteket> tévesen, helytelenül kapcsol össze, egyiket a másikkal összetéveszti; felcserél. Összekeveri a dolgokat, a fogalmakat. Összekeveri a szófaji és a mondattani kategóriákat. Noémi … összekeverte édes, természetes … macskaösztöneit harmadkézből vett irodalmi reminiszcenciákkal. (Babits Mihály)
4. (átvitt értelemben) <Eseményeket, adatokat> okozati, időbeli összefüggésükből kiszakítva, rendszertelenül, zavarosan ad elő, mond el. Összekeverte a történet egyes mozzanatait.
összekeverés; összekeverhető; összekeverő; összekeverődik; összekevert.
