összetartozás
összetartozás főnév -t, -a (csak egyes számban)
Az összetartozik igével kifejezett viszony, állapot; az a tény, hogy két v. több személy v. dolog összetartozik, (szoros) egységet, közösséget alkot. A családtagok, a szerelmesek összetartozása; a kommunisták, a munkásosztály, a világ proletárjainak összetartozása. Megállapította a kötetek összetartozását. Lassankint undorítani kezdtek azok a szórakozások, amikben Marika oly naivan elégedett volt. Kimenni a korzóra …, beülni a Kugler cukrászdájába és … egy levegőt színi azokkal, akik otthonos összetartozással fecsegnek, dévajkodnak, élik világukat… (Kaffka Margit) [Édesapámat] állandóan jelenlevőnek éreztük, s ez biztonságot, összetartozást … teremtett a késői időkre, mikor már a család … széthullott. (Móricz Zsigmond)
összetartozási.
