ötlet
ötlet [e] főnév -et, -e [ë, e]
1. Hirtelen támadt, váratlan, gyak. meglepő gondolat. Elmés ötlet; → fortélyos ötlet; furcsa ötlet; szeszélyes ötlet. Jó ötlete támadt. Kitűnő ötletei vannak. Ötletével sok pénzt keresett. Aranyat érő ötlete támadt. (Mikszáth Kálmán) Kora délután mentő ötletem támadt. (Kosztolányi Dezső) Látni a szemén, hogy különös ötlete támadt. (Karinthy Frigyes) || a. (rosszalló) Mulatságos, meglepő v. bántó megjegyzés, cselekedet. Ötleteid sértik a jóízlést. Micsoda ötlet volt hóban fürdeni!
2. (film, színház, irodalmi nyelvben) Olyan szépirodalmi műnek, pl. novellának a témája, amelyből más szerző rendsz. könnyebb műfajhoz tartozó színdarabot (énekes játékot v. színpadi tréfát) ír. A bemutatott énekes tréfa idegen ötlet alapján készült. Kisfaludy Károly Pártütőkje német író ötlete alapján íródott.
Szóösszetétel(ek): ötletbőség; ötletgazdagság; ötletnap; ötletpályázat; ötletszegénység.
ötlettelen.
