pakolás
pakolás főnév -t, (-ok), -a
1.* (bizalmas) A pakol igével kifejezett cselekvés; csomagolás. Sok holmijuk volt, sokáig tartott a pakolás. Hozzáfogott a pakoláshoz. (Tolnai Lajos) A pakoláskor megérkezett Laci. (Móricz Zsigmond)
Kerülendő szó vagy kifejezés.
2.* (bizalmas) Az, amibe vmi csomagolva, burkolva van; burkolat. Kiszakadt a pakolás.
Kerülendő szó vagy kifejezés.
3. <Kozmetikai kezelésben, szépségápolásban> az az eljárás, hogy vkinek arcát kenőcsréteggel v. vmely más anyaggal bevonják. Mennyibe kerül egy pakolás? Pakolást rendelt az arcára. || a. Az így a bőrre rakott anyag v. rákent – rendsz. vastagabb – kenőcsréteg. Megszáradt a pakolás. Lemossa a pakolást. || b. <Hajápolásban> gyógyítás végett a haj bekenése vmely anyaggal. Olajjal végzett pakolás.
4. (orvostudomány) Az a száraz v. nedves burkolat, amelybe vkit gyógyítás végett becsavarnak; borogatás. Száraz pakolást rendelt az orvos. Vizes pakolást kap a mellére. || a. (orvostudomány) Reumás testrész befedése v. beburkolása forró iszappal. Használt neki a pakolás. Pakolást kapott a karjára.
5. (műszaki nyelv) <Csődarabok, géprészek, toldalékok, nyílásokat záró szerkezetek egymással érintkező felületei között> a szivárgásmegakadályozására való fojtás, tömítés azbesztből, bőrből, gumiból, kócból, ólomból stb.
Szóösszetétel(ek): iszappakolás.
pakolási; pakolásos; pakolású.
