paripa
paripa főnév ..pát, ..pája
1. (választékos) Nemes, büszke tartású, könnyed járású ló. Kezes, nyalka, tajtékzó, táncoló, tüzes paripa; hintóba fogott paripák; felpattan a paripára; felkantározza, felnyergeli, megsarkantyúzza a paripát. S holttestemen át Fújó paripák Száguldjanak a kivivott diadalra. (Petőfi Sándor) Add ki a jussomat: pénzt, paripát, fegyvert. (Arany János) S már látom, mint kap paripára, Vállamra üt, nagyot nevet S viszik tovább a táltosával … Boszorkányos, forró szelek. (Ady Endre) Olyan csöndes előkelő utcák, … | itt a hintót még paripák húzzák. (Babits Mihály)
2. (régies) Tenyésztésre alkalmatlan, herélt ló.
Szóösszetétel(ek): 1. paripadobogás; paripanyerítés; 2. nádparipa; vasparipa; versenyparipa; vesszőparipa.
paripás; paripázik.
