paríroz
paríroz* ige -tam, -ott, -zon
Kerülendő szó vagy kifejezés.
1. tárgyas (sport, régies) <Vívásban ütést, szúrást, vágást> fölfog, (ki)véd, (el)hárít. A lovas parírozta a vágást a kardjával. (Jókai Mór) || a. (régies) Paríroz vmit: ellenfelének szúró v. vágó fegyverét harc közben saját fegyverével félrelöki, hatását elhárítja. Oly hatalmasan parírozza a szuronyt, hogy az agyánál ketté törik. (Vas Gereben) || b. tárgyas (átvitt értelemben, választékos) <Támadást, támadó szándékot> kivéd, ügyes megoldással elhárít. Nagy intrika készült ellene, de sikerült paríroznia. || c. tárgyatlan (átvitt értelemben, választékos) <Szóbeli összecsapásban, vitában> a támadást ügyesen (el)hárítja; visszavág. Oly váratlan volt a megjegyzés, hogy nem tudott parírozni. A kancellár látta, hogy az ellenfele jól tud parírozni. (Jókai Mór)
2. tárgyatlan (bizalmas) Engedelmesen szót fogad, hajt a szóra, vonakodás, okvetetlenkedés nélkül engedelmeskedik. Jó gyermek, mindenben paríroz. Akármit csinál vele, nem paríroz. Ha nem akarna parírozni, akkor majd én beszélek a fejével. Bécs parírozott, a kormány, a parlament, a sajtó, minden. (Móricz Zsigmond) || a. tárgyatlan <Vadászkutya, rendsz. vizsla> a vadász jeleire készségesen engedelmeskedik.
Igekötős igék: kiparíroz.
parírozás; parírozó.
