párt
párt főnév -ot, -ja
1. Vmely társadalmi osztály v. csoport érdekeit képviselő, céljaiért küzdő politikai szervezet, amelynek tagjai azonos politikai elveket vallanak. Ellenzéki, fasiszta párt; → felirati párt; függetlenségi párt; →határozati párt koalíciós, köztársasági, liberális, náci, nyilas, polgári párt; → republikánus párt; → szabadelvű párt; → többségi párt. A munkásosztály pártja; párttá → szervezkedik. A választáson több párt indult.
2. (határozó névelővel) (1945 után) A kommunista párt mint a munkásosztály új típusú, forradalmi pártja, élcsapata, az osztályszervezetek legmagasabb formája, amely a munkásosztállyal, a dolgozó néppel összeforrva a marxizmus–leninizmus elmélete alapján harcol a proletárdiktatúráért, a szocializmus, majd a kommunizmus megteremtéséért. A párt vezeti a munkásosztályt. Legnagyobb megtiszteltetés a párt tagjának lenni. || a. (határozó névelővel) (1945 után) Kül. a magyar kommunista párt (a Magyar Szocialista Munkáspárt, ill. elődei: a Kommunisták Magyarországi Pártja, a Magyar Kommunista Párt, Magyar Dolgozók Pártja). A párt mozgósítja a dolgozókat az ötéves terv végrehajtására. Pártunk nem tűri soraiban a frakciókat. || b. Vmely pártnak, de főleg a kommunista pártnak vmelyik szerve, kül. a helyi alapszervezet (vezetősége). Mit szól hozzá a párt? Ezt a kérdést még meg kell beszélni a párttal.
3. Vmely párt intéző szerveinek hivatali épülete helyisége(i). Elmegyek a pártba.
4. <Vmely nagyobb szervezeten belül> olyan csoport(ok), amely(ek) vélemény tekintetében a vezetőséggel v. egymással szemben áll(nak). Pártja van vkinek. Én is az ő pártjához tartozom. A hivatal pártokra szakadt. Pártokra szaggatta az eddigi egységet. || a. Egy-egy ilyen csoport, párt által képviselt álláspont. → Átmegy vmely párthoz v. pártra; vmely párthoz → tér; vkinek a pártján → áll; vkinek a pártjára → áll.
5. (régies, költői) Pártoskodás, pártütés. Pártot → üt. Hazádba küldlek menten, gazdagon, S köztünk feledve minden párt s harag. (Vörösmarty Mihály)
6. <Csak birtokos személyragos alakban és állandósult szókapcsolatokban.> Védelem, oltalom. Vkinek (a) pártjára → kel; pártját → fogja vkinek, vminek. Az istenekre! jőj, fogd pártomat! (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
Szóösszetétel(ek): 1. pártagitáció; pártajánlás; pártalakítás; pártalakulás; pártalap; pártapparátus; pártarány; pártárnyalat; pártblokk; pártbölcsesség; pártbuzgalom; pártcsata; pártest; pártgépezet; pártgyűlölet; pártháború; pártigény; pártirodalom; pártjelszó; pártkapcsolat; pártkérdés; pártkeret; pártköltészet; pártkönyv; pártkötelék; pártközlöny; pártküzdelem; pártmozgalom; pártműködés; pártnyomda; pártokmány; pártorganizálás; pártorgánum; pártösszejövetel; pártpénztár; pártrendszer; pártsovinizmus; pártstatisztika; pártszékház; pártszellem; pártszeretet; pártszervező; pártszínezetű; pártszónok; pártszövetség; párttagozódás; párttaktika; párttekintély; párttisztikar; párttöredék; párttörvény; párttusa; párturalom; pártutasítás; pártügy; pártvélemény; pártversengés; pártvezetés; pártvita; 2. agrárpárt; balpárt; békepárt; ellenpárt; hegypárt; kormánypárt; középpárt; munkáspárt; parasztpárt; reformpárt; testvérpárt; tömegpárt.
