pénzbőség
pénzbőség főnév (csak egyes számban)
1. Annak a személynek az anyagi helyzete, akinek bőségesen van pénze; jómód, gazdagság. Mi jól vagyunk, egészséghiány és pénzbőség nem háborgat. (Petőfi Sándor) || a. Olyan gazdasági helyzet, amelyben sok embernek van pénze vásárlásra.
2. (ritka) Infláció következtében kibocsátott és forgalomba hozott bankjegyek mennyiségének rendkívüli megnövekedése, bősége, amelynek következménye a pénz vásárlóerejének rohamos csökkenése. A pénzromlás nyomában jött a pénzbőség. || a. (ritka) Ilyen gazdasági helyzet, időszak.
