perlekedés
perlekedés [ë-e-ë] főnév -t, -ek, -e [ë, e] pörlekedés [e-ë]
1. A perlekedik (1) igével kifejezett cselekvés, megnyilatkozás; az a tény, hogy vki perlekedik, ill. az ezzel járó civódó v. korholó beszéd; veszekedés, perpatvar. Botrányos, csúnya, hangos pörlekedés; a férj és a feleség, az öreg házasok, a szomszédok, a rossz testvérek pörlekedése. Mindig pörlekedés hallatszik a házukból. Hagyd abba már ezt az örökös pörlekedést!
2. (régies) Per(ek) folytatása; pereskedés. A hosszú, áldatlan perlekedés helyett kapni fog a város kétszer annyit, mint amennyit az az erdő ér. (Tolnai Lajos)
perlekedési.
