pice
pice [i-e v. í-e] főnév picét, picéje [e] (tájszó)
Halfogó horog. → Ólmos pice; → tutajos pice. A kis ősz ember rámutatott a csuka-horogra: … a horog inát egészen behúzta az erőszakos rántás. – Emelje ki csak, Márton gazda, én nem hagyhatom a magam picéjét. (Bársony István) Hogy hátha halat fognak, a picéket is kivetették. (Tömörkény István)
picézik.
