pillantás
pillantás főnév -t, -ok, -a
1. A pillant (1) igével kifejezett cselekvés, ill. történés; vkire, vmire vetett gyors, hirtelen tekintet, gyak. vmely lelki tartalom, kül. érzelem megnyilatkozásaként v. mint néma jeladás. Futó, gyors, röpke pillantás; átható, gúnyos, hideg, kacér, sokat ígérő, szemérmes, szerelmes, szúró pillantás; figyelmeztető, jelentős pillantás; pillantás a jövőbe; → körbejár a pillantása; → körüljár a pillantása; megakad vkin, vmin a pillantása; → odatéved a pillantása vkire, vmire; ráesik, rátéved a pillantása vkire, vmire; lesiklik a pillantása vkiről, vmiről; pillantásuk találkozik; egy pillantásra sem méltat vkit, vmit; első pillantásra: rögtön, amint ránézett; állja vkinek a pillantását; vkinek a pillantását → elfogja; → elkapja vkinek a pillantását; vmilyen pillantást → lövell; pillantást → repít vkire v. vmi felé; pillantását a földre szegezi; pillantást → vált vkivel; (egy) pillantást → vet vkire, vmire; vmilyen pillantást vet vissza (→ visszavet); egy pillantással → megsemmisít vkit; pillantásával → simogat vkit; pillantásával végigmér vkit. Pillantása a könyvre esett. Egy pillantással felmérte a helyzetet, számba vette őket. Gyors pillantással adott jelt társának. Mint a barna éjfél szeme pillantása. (Arany János) Gyors kémlelő pillantást vetett Szilvia harmatos szemébe. (Krúdy Gyula) Mentem az utcán, s a szemem Jankára volt függesztve …, folyton az arcán, égett a pillantásom. (Móricz Zsigmond) || a. A szem önkéntelen gyors behunyása és kinyitása; pislantás. Pillantás nélkül meredt a távolba. Boldog ki … pillantás nélkül nézi a félelem homlokát. (Csokonai Vitéz Mihály)
2. (régies) Pillanat (1). Nincsen az életnek több ily pillantása, Rövid, de századnál drágább birhatása. (Vörösmarty Mihály)
Szóösszetétel(ek): szempillantás.
pillantású.
