pincészet
pincészet [e] főnév -et, -e [ë, e] (szőlészet, régies)
1. A nagy borpincékben összegyűjtött és tárolt borok szakszerű kezelése és az erre vonatkozó ismeretek összessége; borászat. A magyar pincészet igen fejlett fokon áll.
2. A nagy borpincékben tárolt és kezelt borok forgalomba hozatalára alakult vállalat. Állami, szövetkezeti pincészet. A magyar állami pincészet a háromdecis butéliákban jobb minőségű borokat exportál a külföld kedvéért … (Krúdy Gyula)
pincészeti.
