pléhpofa
pléhpofa [plépofa] főnév (bizalmas)
1. Ellenszenvesen érzéketlen, részvétlen, unott ábrázat, arc; faarc, fapofa. Pléhpofát vág; pléhpofával hallgat vmit. || a. Pléhpofával: arcátlanul, szemtelenül. Fogja a töltőtollamat, és pléhpofával magával viszi.
2. Ilyen arcú személy. Itt megy ez az utálatos pléhpofa. Szóba sem állok ezzel a pléhpofával.
pléhpofájú.
