pohos
pohos melléknév -an, -abb
1. (kissé rosszalló v. gúnyos) Olyan, akinek, aminek nagy hasa, pocakja van; potrohos. Pohos alak, ember; pohos kanca, varangy. A pöfékel szó mindig egy pohos, csattanó képű korcsmárosra vagy hentesre emlékeztet. (Vörösmarty Mihály) A künn ácsorgó színészeknek feltűnt a haragos, pohos emberke. (Mikszáth Kálmán)
2. (ritka, irodalmi nyelvben) Öblös (1), zömök. Az iroda tintapöttyös fenyőfa asztalánál, a … roppant pohos tintatartók közt élte le fiatalságát. (Mikszáth Kálmán) A pohos torony komolyan állott a havas háztetők fölött. (Krúdy Gyula)
pohosodik; pohosodó; pohosság.
