potentát
potentát [ë] főnév -ot, -ja
(választékos, kissé rosszalló) Viszonylag nagy hatalmat élvező és a maga helyén nagy befolyású személy, aki alkalomadtán vissza is él hatalmával. Nagy potentát; a helyi potentátok. A főszolgabíró hajdan nagy potentát volt járásában. Megérem [= beérem] én a magam sorsával, Nem cserélek semmi potentáttal. (népköltés) A főispán szörnyű potentát ilyen helyen, sokat tehet. (Mikszáth Kálmán) || a. (régies) Általában hatalmasság (2). Az országgyűlés … nagy hatalmú potentát. (Jókai Mór) Arra … gondolni sem lehetett, hogy ezeket valaki eltolja onnan, ahova beültek. Olyan potentát csak egy van: a halál. (Mikszáth Kálmán)
