praxis
praxis főnév -t, -a (csak egyes számban)
1.* Általában gyakorlat, élettapasztalat. Nagy praxisa van vmiben; vkinek a praxisában először fordul elő vmi. Életemben nagyon kevés praxisom volt a kézcsókolásban. (Arany János) Oh, az effélében nekem nagy praxisom van … (Szigligeti Ede) Ilyesmi először esett meg Hadfalussy praxisában … (Herczeg Ferenc) || a.* (választékos) A célszerű, gyakorlati tevékenység, gyakorlati élet <az elmélettel szemben>; gyakorlat. Az elmélet és a praxis. A praxis fontosabb, mint a szép elvek. A praxis: … meggyőzte őt a reformok szükségéről. (Eötvös József) || b.* (régies) Vmely téren, foglalkozásban, szakmában követett gyakorlat (7), szokás. Az én praxisom szerint … Nálatok mi a praxis ilyen esetben? Az ott lévő praxis szerént a kinyomtatott exemplárok [= példányok] árkusait is lehet írópapirossá csinálni. (Csokonai Vitéz Mihály)
Kerülendő szó vagy kifejezés.
Kerülendő szó vagy kifejezés.
Kerülendő szó vagy kifejezés.
2. (Orvosi, ügyvédi) praxis: rendszeres orvosi, ügyvédi működés, ténykedés. Rövid, több éves praxis. Hogy megy a praxisa? Jó, nagy praxisa van. Tizennégy éve vagyok a városban; meglehetős orvosi praxisom van. (Móricz Zsigmond) || a. (bizalmas) Ügyvéd, orvos betegei, ill. ügyfelei együtt. Kiterjedt praxisa van, jól keres. Kijárta, hogy nagy praxisára való tekintettel megkaphassa a volt háziúrék lakását is. (Kosztolányi Dezső)
