prédikátor
prédikátor főnév -t, -ok, -a, (népies, régies) predikátor [ë v. e] (vallásügy)
1. (régies) Református lelkipásztor, pap. Hát népét Hadur is szétszórja: | … Miként egy régi, bánatos erdélyi Prédikátor írásba rótta. (Ady Endre) A kövér, pedrett bajszú prédikátorok … idegenül állottak a bársonyok, selymek és aranyékszerek tarkabarka vásárában. (Móricz Zsigmond)
2. <Protestánsoknál> egyházi szónok. Ő volt a város legismertebb prédikátora. Egyszer a prédikátornak fehér galamb szállott a vállára. (Móra Ferenc)
prédikátori; prédikátorkodik; prédikátorság.
