panasz
panasz főnév -t, -ok, -a
1. Vmely sérelemnek, méltánytalanságnak, kellemetlenségnek, fájdalomnak más(ok) előtt való elmondása, előadása, föltárása s az eset okozta kellemetlen, fájó érzésnek, sértett indulatnak a kifejezése (szóban v. írásban, rendsz. megértést, vigasztalást, elégtételt, orvoslást várva). Fájdalmas, keserű, örökös, siralmas panasz; panasza az egeket → verdesi; panasz nélkül (meg)tesz, elvisel vmit; (népies) panaszba tesz vmit: elpanaszolja; nincs oka panaszra; panaszára megindul mindenki: megesik rajta a szívük, megsajnálják; tele van panasszal: folyton panaszkodik, sok a baja. Nem panaszképpen mondom, de … Az öröm, a panasz jó sokáig tarta, | Elbeszélte Miklós ami történt rajta. (Arany János) A darab derekát Prometheus panaszai s … Io … episodja alkotja. (Péterfy Jenő) Eszembe jut a kisgyermek panassza, | a palatábla és az első skála. (Kosztolányi Dezső) || a. (átvitt értelemben, költői) Ennek az érzésnek más módon történő megnyilvánulása, kifejezése. Hejh, Iluskám! … | Utószor látlak én, szívem szép tavasza! | Utószor szólt itten furulyám panasza. (Petőfi Sándor) || b. (gyak. többes számban) (orvostudomány) A beteg által érzett v. észlelt rendellenesség, fájdalom v. kellemetlen tünet(ek). Mi a panasz? Mik a panaszai? Van valami panasza? Nincs most semmi panaszom.
2. Panasz vki, vmi ellen v. vki, vmi miatt v. vkire, vmire: vki, vmi keltette elégedetlenség, rosszallás, méltatlankodás vádoló kifejezése, közlése (vkivel). Panasz merül fel ellene v. panasz van rá v. ellene: kifogásra, elégedetlenségre adott okot; nem lehet panaszunk (ellene, miatta v. rá) meg vagyunk elégedve (vele). Az intézkedés sok panaszra adott okot. Egy borjúfark sem hibázott, Ennyit sem tud rám a gazda; Még apjának, nagy apjának Sem volt soha rám panassza. (Arany János) Legyen … minden jó – a húgom számára … – Lesz uram … Nem lesz rám panasza. (Jókai Mór)
3. (hivatalos) Vkit ért (valóságos v. vélt) sérelem, ill. annak bejelentése illetékes, hivatalos személynek v. helyen. Panaszt tesz vki, vmi ellen; előadja panaszát; panaszát fölvették, meghallgatták, elutasították. Panaszával forduljon az igazgatósághoz. Ha holnap reggel nem indul az úr, staféta által teszek panaszt. (Kazinczy Ferenc) A kliensek visszavonták panaszukat. (Babits Mihály) || a. (jogtudomány) A jogában sértett v. magát annak vélt személy által jogi orvoslat végett az illetékes (jogi) hatóságnak, bíróságnak (szóban v. írásban) tett bejelentés vki, vmi ellen. Szóbeli, írásbeli panasz v. írásban benyújtott panasz; → semmisségi panasz; helyt ad a panasznak; panaszra → megy (vki ellen); benyújtja, beterjeszti a panaszt; panaszt → emel; felveszi, írásba, jegyzőkönyvbe foglalja, elutasítja a panaszt; panasszal él: törvényes jogánál fogva sérelmét illetékes hatóság elé terjeszti és orvoslását követeli. Pál azonban bosszut forral, És ahogy van, véres orral Megy panaszra (Arany János) || b. A panaszt előadó, magában foglaló irat. Benyújtja a panaszt.
Szóösszetétel(ek): panaszáradat; panaszdíj; panaszfelvétel; panaszhang; panasziroda; panaszkérelem; panaszkérvény; panaszlevél; panaszpont; panaszszó; panaszteljes.
panaszú.
