párhuzamosság
párhuzamosság főnév -ot, -a (csak egyes számban)
1. (mértan) A párhuzamos (I. 1) melléknévvel kifejezett helyzet, irány, ill. viszony két vonal, sík, lap, felület közt; vminek párhuzamos volta, helyzete. Az egyenesek, görbék, vonalak párhuzamossága; a lapok, oldalak, síkok párhuzamossága. || a. Két v. több tárgynak, dolognak párhuzamos (2) helyzete. Az utcák párhuzamossága; az országút és a vasút párhuzamossága; a széksorok párhuzamossága.
2. (átvitt értelemben, ritka) Két v. több eseménynek, jelenségnek, folyamatnak, cselekvésnek, tevékenységnek egy időben való lefolyása, párhuzamos (3) volta; egyidejűség. A két szótári munkálat párhuzamossága kölcsönös haszonnal járt.
3. (átvitt értelemben, választékos) Két v. több tárgy, jelenség, cselekvés, megnyilatkozás párhuzamos (4) volta, a köztük levő hasonlóság, rokonság, párhuzam (2). A két eset közt megnyilvánuló, meglepő párhuzamosság. Eljárásukban bizonyos párhuzamosság észlelhető. Feltűnő a két tanulmány gondolatmenetének párhuzamossága.
4. (átvitt értelemben, irodalomtudomány) Ugyanazon gondolat megismétlése más szavakkal a következő sor(ok)ban; gondolatritmus, gondolatpárhuzam. A Kalevala formájára jellemző a párhuzamosság.
párhuzamossági.
