párizsi
párizsi melléknév és főnév, (régies) párisi
I. melléknév
1. Párizsban levő v. ott élő, ott lakó. Párizsi diákok, kereskedők, képtár, utcák. Bús virág a párisi lány, Halvány kelyhét ahogy kinyitja, | Eljön a Pénz és leszakítja. (Ady Endre) Az asztalokon … szegedi rózsapaprika, köményes sóskifli … A párizsi magyar csárdában voltak. (Kosztolányi Dezső) || a. Párizsban történt, ott végbement v. keletkezett, készült, vele kapcsolatos v. rá jellemző. Párizsi divat, romantika; a párizsi forradalom; a párizsi kommün ←; az 1814. évi párizsi kongresszus; a krími háborút befejező párizsi szerződés. Majd halálra fagyva reggel 6-kor Párisba érkezem. Dideregve ülök [a bérkocsi] … fenekén s így fog el az első párisi hangulat. (Justh Zsigmond) A gyorsan múló szép párisi napokat nem akartuk … magyar társaságra pazarolni. (Kuncz Aladár)
2. Párizsba vezető, oda vivő v. onnan jövő <közlekedési eszköz, út>. A párizsi gyors(vonat), országút, repülőgép.
3. Párizsról elnevezett. Párizsi kőszén ←; párizsi medence; párizsi szelet ←.
II. főnév -t, -ak, -ja
1. (főleg többes számban) Párizsi ember, lakos. A párizsiak szeretik a vidámságot. A versenyben a párizsiak lettek az elsők. Szerettem a földalattira szállni. Itt egészen más hangulat volt. Az igazi párisiak itt lent ültek gondterhelt, komoly, tépelődő arccal. (Kuncz Aladár)
2. (csak egyes számban) Fiatal marhának friss, géppel péppé zúzott húsából és apróra vágott sertésszalonnából, enyhe fűszerezéssel készült, marhabélbe v. ehhez hasonló vastagságú műanyag burkolatba töltött húsipari termék. Tíz deka párizsit vásárolt. Párizsit vacsoráztak.
párizsias.
