páros
páros melléknév és főnév
I. melléknév -an
1. (mennyiségtan) Páros szám: kettővel maradék nélkül osztható (egész) sz.
2. Az utca páros oldala: az utcának az az oldala, amelyen a páros számmal jelölt házak vannak.
3. Két összetartozó részből álló, kettesével egy egészet alkotó. Páros tánc: olyan t., amelyet két személy, rendsz. egy férfi és egy nő jár. (irodalomtudomány) Páros rím: két egymás után következő verssor végének ríme. A vitézi táncot követé a páros. (Arany János) || a. Olyan <testrész, tárgy>, amelyből kettő-kettő összetartozik, amelynek párja van. (sport) Páros lábbal: úgy, hogy mind a két lábát egyszerre használja; páros testrészek. Ez a cipő nem páros. || b. (népies) Kettős (1b). Páros csillag, csók. Páros ívü szép szivárvány Koszorúzta keletet. (Arany János) Az éjszakán e kupola s nem a Notre-Dame páros tornyai uralkodnak. (Justh Zsigmond) a Ha olykor lassú esti sétán Az országút páros Sor jegenyéjét messze járom … Megállít a nagy búzaföldek Ragyogása az esti napban. (Tóth Árpád) || c. (nyelvtudomány) Páros kötőszók: olyan kötőszók, amelyeket a mondat egy-egy tagjában, ill. egy-egy tagmondatban ismételve v. egy másik kötőszóval, ill. kötőszók kapcsolatával együtt használunk (pl. akár–akár; is–is; mind–mind; nemcsak–hanem… is).
4. (népies) Olyan <ember, állat>, akinek, amelynek párja, (élet)társa van. Páros galamb. Szeged híres város, .. . Ott lakik a babám, Kivel leszek páros. (népköltés) Mit beszéltek annyit, ti susogó lombok? | Miér’ búgtok össze, ti páros galambok? (Arany János) || a. (népies) Házas <élet>. Párosan élnek. Páros élet a legszebb a világon … (népköltés)
5. Párosával: a) <rendsz. több személy v. ritk. állat> (mindenik) egy társával együtt; kettesével, kettenként. A gyerekek párosával jönnek az iskolából. Megjelentek párosával a rendőrök. (Gelléri Andor Endre); b) a maga párjával, élettársával. Párosával él a madár az ágon. (népköltés); c) két-két darabonként; párjával. Párosával adja a csirkét, a tojást. || a. Párosan: párosával (a, b).
6. (régies) Vmivel párosult, vele együttjáró. Itt hagynám én ezt a várost, ha lehetne, | Ha engemet az én Lillám nem szeretne. | Örömmel megválnék tőled, komor város, Ha menésem az övével lenne páros. (Csokonai Vitéz Mihály) Arcán szépséggel páros erőnek Dísze virít. (Vörösmarty Mihály)
II. főnév -t v. -at, -ok, -a
1. Páros szám. Párosra tesz v. játszik: <szerencsejátékban>.
2. (játék) <Némely kártyajátékban, teniszben, asztaliteniszben> olyan játék, mérkőzés, versenyszám, amelyben két-két játékos áll egymással szemben. Női páros; vegyes páros. Megnyertük a vegyes párost. || a. (játék, sport) Ilyen játékban, versenyben résztvevő pár. Melegen ünnepelték a győztes párost.
Szóösszetétel(ek): férfipáros.
