pedagógus
pedagógus [ë v. e] főnév -t, -ok, -a
Általában az, aki neveléssel foglalkozik.
1. (tudományos, választékos) Gyakorlati nevelő munkáját egyéni elgondolás alapján végző és elméletét irodalmilag is kifejtő szakember. Makarenko, a nagy szovjet pedagógus. Korunk nagy pedagógusainak műveit tanulmányozza.
2. Iskolai v. óvodai nevelő-oktató munkával hivatásszerűen foglalkozó képesített nevelő: óvónő, tanító, tanár. Kezdő, okleveles, szakképzett pedagógus; a pedagógusok fizetése, gyűlése, szakszervezete, továbbképzése. || a. (jelzővel) (választékos) Olyan személy, aki vmilyen módon nevel egy v. több személyt. Jó, rossz, szigorú pedagógus.
Szóösszetétel(ek): 1. pedagógusnap; pedagóguspálya; pedagógusstátus; pedagógustársadalom; pedagógustovábbképzés; 2. gyógypedagógus; zenepedagógus.
pedagógusi; pedagógusság.
