pesszimizmus
pesszimizmus [ë v. e] főnév -t, -a (régies írva: pessimismus is) (csak egyes számban)
Az a szemlélet, amely a világot, az emberi életet sötéten, reménytelennek látja, s inkább a bajokat veszi észre, mint az örvendetes, kedvező körülményeket, mozzanatokat; borúlátás. Elfogja a pesszimizmus. Én nem találom a pessimismust az Ember Tragédiájában, mihelyt mint egészt fogom fel. (Arany János) || a. (filozófia is) Kiábrándultsággal, reménytelenséggel áthatott, a jövőben nem bízó világnézet, amely tagadja az emberiség haladásának, fejlődésének lehetőségét; borúlátás. A pesszimizmus rövidlátó szemléletmód. Komjáthynak az egész külső világ rabság … S amint a panteizmus Spinózához, úgy a pesszimizmus Schopenhauerhez viszi. (Babits Mihály)
