pezsgő
pezsgő [ë] melléknév és főnév
I. melléknév -n, -bb
Olyan, ami pezseg. Pezsgő szódavíz. Eremben élénk, pezsgő ifju vér. (Vörösmarty Mihály) || a. Kül. élénk, mozgalmas, eseményekben gazdag <élet>. A kor pezsgő irodalmi, színházi, zenei élete. Pezsgő élet van a városban. Nápolyban ekkor Murát volt a király. Francia udvartartás, vidám pezsgő élet. (Jókai Mór)
II. főnév -t, -je [e]
1. Gazdag szénsavtartalmú bor, amelyben a szénsav a borhoz hozzáadott cukor erjesztése útján a palackban fejlődik. Francia pezsgő; pezsgőt → nyit. Vett egy üveg pezsgőt. Meghozatták a pezsgőt, nagyot durrant a dugó, … összeütötték a habzó kelyheket. (Mikszáth Kálmán) Szerette a pezsgőt és öreg urakkal reggelig ivott. (Krúdy Gyula)
2. (tájszó) Szódabikarbóna.
Szóösszetétel(ek): pezsgőbor; pezsgődugasz; pezsgőfürdő; pezsgőgyártás; pezsgőhab; pezsgőivás; pezsgőmennyiség.
