pihenj
pihenj [pihenny] mondatszó és főnév (katonaság, sport)
I. mondatszó <Vigyázzállásban levő személyhez, csoporthoz, főleg zárt rendű gyakorlatok alatt v. megállás után intézett vezényszó, annak megengedésére, hogy az illető személy, csoport egyik lábát féloldalt előre helyezheti, helyéből el nem mozdulva kisebb testmozgásokat végezhet, ruháját, szerelvényét megigazíthatja.>
II. főnév -t (csak egyes számban, ragtalanul v. tárgyraggal)
1. <Ez mint vezényszó.> Pihenjt vezényel.
2. Ezzel a vezényszóval elrendelt testhelyzet. Pihenjben áll.
3. Ezzel a vezényszóval elrendelt menetalakzat. Az országúton „pihenj”-ben folytattuk utunkat. (Herczeg Ferenc)
