piknik
piknik főnév -et, -je [ë, e]
Ismerősöknél v. kirándulás keretében a szabadban rendezett vidám társas, rendsz. táncos összejövetel, ahova a résztvevők magukkal viszik közös fogyasztásra az enni- és innivalót. Piknik alapon: úgy, hogy ki-ki hozza magával az enni-, ill. innivalót; pikniket rendez; piknikre megy, vásárol. Kis városunkban valami társas mulatságot adtak, ahol több család szerzi össze a készleteket, valami barbár néven úgy híják, hogy piknik. (Jókai Mór)
piknikes.
