pióca
pióca főnév piócát, piócája
1. A férgek rendjébe tartozó, gyűrűs testű, vízben élő, meleg és hideg vérű állatok vérével táplálkozó állat; testén elöl szívó, hátul tapadó korong van; a gyógyászatban az ember vérének lecsapolására használják; nadály. Orvosi pióca; piócát fog; pióca ragadt a lábába. Piócát tétetett a fájós lábára. Üvegbe gyűjti a piócákat. Szabad a magyar nép … lejárt napod, német! | Nem táncoltatod te többé ezt a népet, S pióca módjára nem szivod a vérét. (Petőfi Sándor) Gyilkos sziget volt ez: már heted nap óta Vérrel élt, mikép a vérszopó pióca. (Arany János) Az üveg vizében hosszú, fekete piócák fickándoztak. (Kosztolányi Dezső) || a. (állattan) Piócák: az ilyen férgeket magában foglaló osztály (Hirudinea).
2. (átvitt értelemben, rosszalló) Olyan ember, aki másnak a verejtékes munkájából, kiuzsorázásából él. Nem kifizetted-e a múlt héten … a gaz uzsorást? Az aztán a pióca! (Jókai Mór) A magát megszedett uzsorás most már le akarja „bonyolítani” ügyeit … Eddig pióca volt, most gentlemannek készül. (Péterfy Jenő)
Szóösszetétel(ek): piócacsípés; piócadoktor; piócafaj; piócafészek; piócaszedő; piócatenyésztés.
piócás; piócáz.
