piperkőc
piperkőc [e v. ë] melléknév és főnév -öt, -e [e] (választékos, rosszalló)
Külsejével, főleg ruházatával visszatetsző v. nevetséges módon sokat törődő és divatmajom módjára kínos eleganciával öltözködő (férfi). Üresfejű piperkőc. Világéletében piperkőc dendi volt. Egy síma állu fickó, egy puha Selyem piperkőc mutasson fügét? … (Arany János–Shakespeare-fordítás) Öltözködik tisztán, szerényen, De nem piperkőc, nem majom. (Vajda János)
piperkőcös; piperkőcség.
