pirítós
pirítós melléknév és főnév
I. melléknév Pirítós kenyér: a) parázson v. a tűzhely lapján megpirított szelet k.; b) zsírban v. olajban ropogósra pirított szelet k. Vacsorára teát ittak pirítós kenyérrel. Pirítós kenyeret adott a betegnek. Óriási nagyságú tortatálcán … rettenetes tömegű velő volt felhalmozva, s körülötte apróra szelt pirítós kenyér. (Móricz Zsigmond)
II. főnév -t, -ok, -a Pirítós kenyér. Fokhagymás, vajas, zsíros pirítós. Két darab pirítóst evett. Foghagymás pirítóst evett reggelire. (Krúdy Gyula) Sorra mindnyájan bőven vettek a pirítósból is, a forró velőből is. (Móricz Zsigmond)
