piros
piros melléknév és főnév
I. melléknév -an, -abb
1. A vörös színhez közel eső, de a vörösnél élénkebb és világosabb, kellemes színárnyalatú. Piros alma; piros ajak; piros bársony; piros betűs ← ünnep; piros bor; piros cédula ←; piros cseresznye; piros csizma; piros eper; piros festék; piros körmök; piros köszméte; piros kukorica; (népies) piros ló: világos pej; piros meggy; piros mécsvirág ←; piros paprika; piros posztó; piros rózsa; piros szalag; piros taréj; piros tojás: húsvéti ajándékként adott, piros színűre festett főtt tojás; piros tulipán; csattanásig v. kicsattanóan piros; haragos piros; telt piros; piros, mint a bazsarózsa v. pünkösdi rózsa; piros, mint a bíbor; pirosra csípi a hideg; pirosra festi sárga cipőjét; pirosra → gyúl vmi; pirosra süti az arcát a nap. Zöld erdő harmatát, Piros csizmám nyomát Hóval lepi be a tél. (ismeretlen szerző) Ha majd minden rabszolga-nép Jármát megunva sikra lép, Pirosló arccal és piros zászlókkal … S a zsarnokság velök megütközik: Ott essem el én. (Petőfi Sándor) Sötét az élet, de piros a bor. (Juhász Gyula) Piros szőnyeg futott a parketten. (Hunyady Sándor) Szép | piros sárkány repült a rét fölött. (Szabó Lőrinc) || a. Elpirult v. kipirult <arc, orr, fül stb.> Az arcok pirosak az izgalomtól. Szóláshasonlat(ok): piros, mint a → paprika; piros, mint a → pipacs; piros, mint a → rózsa; piros, mint a cseppentett → vér. Halvány is, piros is volt az ábrázatja, Mert bánat és öröm osztozának rajta. (Arany János) A hatalmas úr … olyan piros lett, mint a pipacs. (Mikszáth Kálmán) Szegénykének lóg a feje, piros az orra hegye. (Gelléri Andor Endre)
2. (ritka) Vörös (I. 1). Mint piros fonál húzódik át az érzelem … az egész VI-ik köteten. (Arany János) A legény piros, mint a főtt rák. (Gárdonyi Géza)
3. (ritka, költői) Egészséges arcú <nő>. Ki hoz nekem bort eleget, Piros lánytól hókenyeret [= hófehér kenyeret]? (Vörösmarty Mihály) Vén, rokkant kapukba | piros leányzók állnak. (József Attila) || a. (átvitt értelemben, ritka, költői) Vidám, eleven, élénk. Nagy öröm! Piros napra keltünk. (Mikszáth Kálmán) Száguldva jártunk s most megpihenünk … Piros kedvű, új ütemű lovaghad. (Ady Endre) || b. (népies) Piros pünkösd (napja): pünkösd (, amikor piros virágok nyílnak). Piros pünkösd napja derült a világra. (Gyulai Pál)
4. (játék) <A magyar kártyában> stilizált szívvel megjelölt <kártyalap, kártyaszín>. Piros alsó, felső, király, tízes. Piros színben a partnere erősebb volt.
II. főnév -at v. -t, -ak v. -ok, -a
1. Piros szín, ill. ilyen színű felület. Pirosra szürkével fest. A vén macska … szemei pirosban fénylenek. (Mikszáth Kálmán)
2. Piros színű ruha v. ruhaanyag, díszítés. Mindig pirosban jár. Pirossal varrja ki a kendő szélét. Pirossal, kékkel hányatja ki a ruháját. (Móricz Zsigmond) || a. (népies) Piros színű bor, vörös bor. Kérek egy liter pirosat.
3. (közlekedés) A szemafor, a villanyrendőr tilost jelző piros színű lámpája, ill. a tilos jelzés. Piroson áll a jelző; pirosra állítja a lámpát; belerohan a pirosba.
4. (játék) <Kártyában> piros szín, ill. ebbe a színbe tartozó kártyalap. Piros az adu; pirosat ad, tesz rá; pirossal üt.
Szóösszetétel(ek): 1. pirosbarna; pirosbogyós; piros-fehér-zöld; piroskendős; piroslámpás; pirospettyes; pirosrózsás; pirosruhás; pirossárga; pirossapkás; pirosszegfűs; pirostéglás; pirostintás; 2. bíborpiros; cseresznyepiros; korállpiros; rózsapiros; skarlátpiros; tulipiros; tűzpiros; vérpiros.
pirosacska; pirosas; piroska.
