plántál
plántál tárgyas ige -t, -jon
1. (kissé régies) <Palántát> ültet; palántál, palántáz. Dinnyét, káposztát, paprikát, virágot plántál. Virágos kertiben virágokat plántál … (népköltés) || a. (ritka, régies) <Növényt> megtelepít, ültet. Nagyszerű szőlőt fogok plántálni … (Tolnai Lajos)
2. (régies) Úgy tesz, helyez, rak, tűz vhova vmit, hogy erősen, szilárdan álljon. Zászlónk gyakran plántálád Vad török sáncára. (Kölcsey Ferenc) || a. (kissé régies) Vkit vhova plántál: erélyesen, erőszakosan, szinte kényszerítve v. mások akarata ellenére állít, ültet v. helyez vhová vkit. Vhová plántálja magát: úgy áll v. ül vhová, mint aki nem akar onnan elmozdulni, v. mint akit nem lehet onnan elmozdítani. Jó állásokba plántálta csemetéit. Az asszony úgy mellém plántálta [leányát]…, hogy majdnem az ölembe tette. (Vas Gereben) Lefutott az emelvényről, s a bódé veres függönyös bejárata elé plántálta magát. (Jókai Mór)
3. (elavult, bizalmas) Vmire illeszt, helyez, nyom vmit. A gyerekek fejére egy-egy barackot plántált. (Tolnai Lajos)
4. (választékos) Vkibe, vkinek szívébe, lelkébe plántál vmit: a benne élő lelki tartalmat, rendsz. érzést, vonzalmat hosszú nevelő munkával vkiben szintén létrehozza, kifejleszti, megerősíti. Már gyermekkorában lelkébe plántálta a könyv szeretetét. Apád plántálta beléd a becsületességet. Jer, jer kicsi szolgám:… Veled együtt, hosszu | Feledés árnyékán, nőjön fel a bosszu … Veled azt a terhet viseltem örökké, Szívedbe szivemből plántáltam örökké. (Arany János)
Igekötős igék: átplántál; beleplántál; beplántál; elplántál; kiplántál; körülplántál; közbeplántál; odaplántál; széjjelplántál; szétplántál.
plántálás; plántálgat; plántálható; plántáló; plántált; plántáltat.
