pocakos
pocakos melléknév -an, -abb (bizalmas)
1. Olyan <személy>, akinek pocakja van; kövér, nagy hasú; potrohos. Pocakos férfi, öreg. Szency Márton szepesi hadnagy – aki negyven gyalogost hozott – kissé pocakos, vastag nyakú úr kék mentében. (Gárdonyi Géza) || a. Olyan, amit pocak tesz terjedelmessé; szélessé. Pocakos has, test. Pocakos teste nem volt a futásra berendezve. (Mikszáth Kálmán)
2. (átvitt értelemben, ritka, bizalmas) Közepén hasszerűen kidomborodó, vastag, zömök. Pocakos tintatartó, ugorka.
pocakosít; pocakosság.
