pogácsa
pogácsa főnév ..csát, ..csája
1. Sós v. édes tésztából készült, sütőben pirosra sütött, omlós, kerek, apróbb sütemény. Édes pogácsa; krumplis, tepertős, vajas pogácsa (népies, régies) hamuban sült pogácsa: a) olyan p., amelyet nyílt tűzhelyen, hamuban sütöttek; b) (népies) <népmesében> a szegény ember gyermekének útravaló eledele; pogácsát süt, szaggat. Balga lelkem, egy pogácsa Van zsebemben, nézd galambom, Azt is itt hagyom neked. (Vörösmarty Mihály) A majszternék tepertős pogácsákat… sütöttek nagy tepsikben. (Mikszáth Kálmán) Jolán leszedte az asztalról a pogácsát és vörös bort. (Babits Mihály)
2. Vágott pogácsa: vagdalt v. darált húsból, tojásból, áztatott zsemlékből és ízesítőkből összekevert, forró zsírban kisütött húslepényke. || a. (mezőgazdaság, bizalmas) Olajpogácsa.
Szóösszetétel(ek): 1. pogácsaalma; pogácsasütő; pogácsaszaggató; pogácsatészta; 2. olajpogácsa; tökmagpogácsa.
pogácsás; pogácsázik.
