pongyola
pongyola főnév és melléknév
I. főnév ..lát, ..lája Hosszú, kényelmes női (házi)ruha, általában derékba szabott, elöl nyílik, rendsz. hosszú ujjú; főleg otthon, családi körben viselik. Pongyolában jár. Pongyolájában a napló fölé hajolt, és elmerengve hallgatta a közeledő, távolodó lépteket. (Krúdy Gyula) Lila pongyolában nyúlánk, előkelően magas hölgy lépett be. (Kosztolányi Dezső) || a. (átvitt értelemben, sajtónyelvi) Pongyolában: természetesebben, hanyagabb magatartással, mint ahogy a nagyközönség előtt általában mutatkozni szokott. A nagy író pongyolában.
II. melléknév ..lán, ..lább (ritka, választékos) (Az alkalomhoz képest) közvetlenül, fesztelenül hanyag (2a) <ruházat, külső megjelenés, ritk. magatartás>; gondatlan, lompos. Pongyola öltözet. Nagyon pongyolán volt öltözve. Az egyik pici lábát pongyola kényelemszeretettel föltette egy elálló gallyra. (Mikszáth Kálmán) || a. (átvitt értelemben) Gondatlanul, hanyagul pontatlan <kül. írói stílus, írás, beszéd, nyelvhasználat>; laza v. a kelleténél közvetlenebb, köznapiasabb. Pongyola beszéd, fogalmazás, írás(mű), kifejezés, stílus. [A költői beszéd] lehány magáról minden fölöslegest, mindent, ami lazává, pongyolává tehetné. (Arany János) Szívesen vállalkozott arra, hogy pongyola németséggel fogalmazott előadásaimat irodalmi németségűvé csiszolja át. (Kuncz Aladár)
pongyolájú; pongyolás.
