pont
pont főnév -ot, -ja
I. A térnek legkisebb eleme.
1. A térnek vmely igen kicsi kiterjedésű eleme, része. → Kardinális pontok. Állandóan egy pontra szegezi a tekintetét. Több ponton átszúrta a papírlapot. || a. Archimedesi pont v. vminek az archimedesi pontja: a) az a Földünkön kívül levő – elképzelt – szilárd pont, amelyre támaszkodva Archimedes szerint el lehetne mozdítani a Földet helyéből; b) (átvitt értelemben, választékos) vmely kérdés megoldásának sikerét ígérő v. biztosító szempont, mozzanat, alap. || b. (mértan) A térnek kiterjedés nélküli eleme. Két pont közötti távolság. Két egyenes egymást egy pontban metszi. A pont mozgásából származtatható a vonal. Bármely egyenes végtelen sok pontból áll. || c. (fizika) Gyújtópont (1). Szeretetben gazdag voltam, Kincseit én szét nem szórtam; Itt áradott heve egész melegének, Mint napsugár, melyet egy pontba gyűjtének. (Lévay József)
2. <Vmely felületen> kis kiterjedésű kerek folt. A papírlap közepén egy fekete pont. A csillagok az égen fénylő pontnak látszanak. A raszter nevű készülék a sokszorosításra kerülő képet sűrűbben és ritkábban elhelyezkedő apró pontokra bontja. || a. Petty (1). Piros kendő fehér pontokkal.
3. <Ilyen kis kerek folt mint írásjel; jelzi a) a kijelentő értelmű mondat végét v. ismétlődve a gondolat félbeszakítását; b) némely rövidítés után a rövidítés tényét; c) számjegy(ek) után a sorszámnévi jelleget; d) két számjegy között azt, hogy össze kell szorozni őket; e) <régebben> számjegyek között az ezresek és a milliók elkülönítését; f) számjegyek között mint tizedes pont az egész számok és a törtszámok elkülönítését; g) az i fölött egyszeresen, az ö, ü fölött megkettőzve a hang rövidségét; h) (tudományos) az e fölött megkettőzve a hang zártságát (ë); i) (tudományos) az a betű fölött az ajakkerekítés nélküliséget (a); j) használjuk még a kis j betű tartozékaként.> → Tizedes pont. Ponthoz ér; pontnál megáll; pontot tesz az i-re, a mondat végére; (átvitt értelemben) pontot tesz, (ritka) csinál (vminek a végére, vmire, vmi után): befejez, végleg lezár, eldönt vmit. Azután pont. Sohasem szokott pontot tenni a j-re. Erre az ügyre már régen pontot tettem. A legérdekesebb suttogás közé sietett pontot csinálni. (Mikszáth Kálmán) A hold a barna éjben | a torony sárgaszin | hegyében | űlt, mint a pont az i-n. (Tóth Árpád–Musset-fordítás)
II. A térnek, az időnek, vmely folyamatnak vmely kisebb része, szakasza v. mozzanata, tényezője.
1. Vmely tér(ség)nek, vidéknek, helységnek vmilyen módon jelzett, többé-kevésbé meghatározott része. → Magassági pont; stratégiai pont; → támadási pont; → veszélyeztetett pont; a mező legtávolabbi pontja; a város legforgalmasabb pontja; a vidék legmagasabb pontja. Erről a pontról szép kilátás nyílik a városra. A csapatok minden ponton támadták a várost. A várfal több ponton megsérült. Szegedet oly pontnak tekintem, melyről a haza szabadságát, a nemzet függetlenségét megmenteni erősen hiszem. (Kossuth Lajos) Elrohan egy olyan pontra, ahol a legjobban röpködnek a golyók … (Ambrus Zoltán) A város legkülönbözőbb pontjain váratlanul rosszul lett, összeesett. (Karinthy Frigyes) || a. Kiindulási v. (ritka) kiinduló pont: a) vmely út kezdete; b) (átvitt értelemben) vmely elméletnek, gondolati sornak v. vitának az alapja, az az elv, megállapodás, amelyre további következtetés, értékelés épül. || b. (Nagyon) kis, kicsiny v. csekély pont: a) olyan hely, helység, amely bizonyos területen v. bizonyos tekintetben se nem nagy, se nem jelentős; b) (átvitt értelemben) jelentéktelen személy, akinek nincs szava, szerepe vhol, vmiben.
2. (átvitt értelemben) Vminek az a része, mozzanata v. vkinek az a tulajdonsága, vonása, amely vmilyen állásfoglalás, beavatkozás szempontjából érdekes, fontos, figyelmet érdemel. → Fájó pont; → sebezhető pont; vkinek → érzékeny pontja; vminek a → gyenge pontja; vminek → sötét pontja. Ezen a ponton támadható az értekezés. Ezen a ponton nem értjük meg egymást.
3. (átvitt értelemben) Vmely folyamatnak meghatározott kisebb szakasza, mozzanata; fordulópont. Életének válságos pontjához érkezett. A tárgyalások egy ponton megszakadtak. Fejlődésében elérte a legmagasabb pontot. Hatása eddig a pontig terjed. Már azon a ponton volt, hogy feladja a küzdelmet. Férfikorának legszebb pontján . .. búskomorság lepte meg? (Vas Gereben) || a. (régies) Időpont, pillanat. Ez elválás pontján érzem, Mely keserves kínnal vérzem. (Csokonai Vitéz Mihály) || b. (bizalmas) Pontban: pontosan vmely, a határozóban megjelölt időpontban. Pontban öt órakor csöngettem be … egy elnyűtt, emeleti öreg folyosón a lakásába. (Móricz Zsigmond)
4. (átvitt értelemben) Vmely tagolt, összefüggő szövegnek v. gondolatsornak megjelölt szakasza, része. A határozat, a program, a szerződés pontjai; a vádirat, a végrendelet, a végzés pontjai; a szervezeti szabályzat 20-ik pontja; a felsorolás b) pontja; vmit pontokba foglal, szed: vmely vélemény, megállapítás, megállapodás elemeit elkülönítve, áttekinthetően rögzíti; pontról pontra: vminek minden részletét egyenként sorra véve; pontról pontra végigmegy vmin; pontról pontra megcáfol vmit. Az első három pont simán ment keresztül. (Mikszáth Kálmán) Minden tisztázódott már, csak egy pont volt … homályos, … a legkényesebb pont: a lopás. (Kosztolányi Dezső) Kossuth Lajos … 12 pontokat készített, és azokat felvitte Bécsbe a királyhoz. (Móricz Zsigmond)
III. Mérték, fok, mértékegység.
1. (átvitt értelemben, ritka, túlzó) A legkisebb mérték vmiben. Egy pontot sem enged; egy ponttal sem tér el vmitől. Kard, paizs, és lónak szája ügyessége Pontot se hibázzon, mert különben vége. (Arany János) || a. (régies) Pontig: végig, pontosan. Mindent amit [az orvos] előmbe ír, pontig végbeviszek. (Csokonai Vitéz Mihály)
2. (nyomdászat) A betű nagyságának mértékegysége, kb. a mm harmadrésze. A petit betű nagysága nyolc pont.
3. <A háborús korlátozások idején a jegyrendszer egyik fajtájában> az áru kiszolgáltatásának alapjául vett értékegység. Fehérneműt vett, és elvásárolt tíz pontot.
4. (átvitt értelemben, játék, sport) <Sportban, kártyában, dominón, kockán> az értékelésnek, az eredmény kiszámításának v. meghatározásának az egysége. Jó pont; rossz pont; pontot ér el; pontot nyer; pontot vesz el (→ elvesz) vmely csapattól; pontot veszít: <a pontozási rendszer alapján> az elérhető v. a remélt eredménynél kisebbet ér el, ill. döntetlen eredménye miatt eggyel kevesebb pontot kap, mint győzelem esetén; jó (v. rossz) pontot szerez: (átvitt értelemben is) <személy vmely tette révén vkinek a megítélésében> máshoz képest előnyösebb (v. hátrányosabb) helyzetbe jut. A csapat pontot vesztett. Négy ponttal győzött.
5. (rendsz. összetételben) (ritka) Vmely folyamatnak, állapotnak fokokra osztott mérőeszközön megjelölhető mértéke, foka. Az ólom olvadási pontja. Egy bizonyos pontig lehűtötte a folyadékot. || a. Legalacsonyabb, ill. legmélyebb pont: a) <mérésben, összehasonlításban> más helyzethez, állapothoz viszonyított, rendsz. vmely mérőeszköz skáláján leolvasható legalacsonyabb fok. A hőmérséklet januárban szállt a legmélyebb pontra. b) (átvitt értelemben) vkinek, vminek legsiralmasabb, legnyomorúságosabb állapota, helyzete. || b. Bizonyos pontig: bizonyos fokig, bizonyos mértékig v. mértékben. [A Bánk bán-ban] Katona bizonyos pontig ártatlanná tette a királynét. (Gyulai Pál)
6. (régies) Szempont, tekintet. Minden pontban. A török hadvezérek e pontban igen féltékenyek szoktak lenni. (Jókai Mór) El sem lehet mondani, mennyi fajta bajtömeget zúdított rá az élet; de egy … pontban soha gond, … kétség fel nem merült: soha életében nem is vetődött fel … az a gondolat, hogy azt a férfiút, akije volt … el is veszíthetné. (Móricz Zsigmond)
IV. (határozóként) (bizalmas) Pontosan, éppen, egyenesen. Pont kilenc óra(kor). Pont ez hiányzott! Pont ez kellett neki! Pont nekem kellett erre a sorsa jutnom? Azon tűnődött, hogy ez a kaland … pont nyolc pengőjébe került. (Kosztolányi Dezső) Pont az én kerületemben kell ennek a csürhének léteznie! (Gelléri Andor Endre) .Én pont akkor, déli órában … bandukoltam … a Gyár utca felé. (Nagy Lajos)
V. (mondatszó-ként) (bizalmas) <Rendsz. vmely megállapítás, közlés után, annak kifejezésére, hogy a beszélő ezzel lezárta a vitát, v. el akarja vágni a további vita lehetőségét.> Ez az egész, pont! Nincs tovább! Pont!
Szóösszetétel(ek): 1. pontállás; pontarány; pontbíró; pontelőny; ponteredmény; pontfölény; pontgyűjtés; ponthegesztés; pontkülönbség; pontlövés; pontnyereség; pontszerzés; ponttűz; pontvéső; pontvesztés; 2. alappont; álláspont; békepont; célpont; csomópont; csúcspont; délpont; ellenpont; északpont; fagypont; fagyáspont; fénypont; fordulópont; forgáspont; forgópont; forráspont; forrpont; gócpont; gyúpont; gyújtópont; harmatpont; hatópont; hibapont; holtpont; időpont; kérdőpont; kettőspont; kezdőpont; középpont; központ; kulcspont; kutatópont; mélypont; metszéspont; nézőpont; nullpont; nullapont; nyugvópont; olvadáspont; programpont; sarkpont; súlypont; szempont; talppont; támpont; támadópont; támaszpont; támasztópont; távolpont; tetőpont; ütközőpont; vádpont; végpont; vitapont; zéruspont.
pontnyi; pontocska.
