porlasztó
porlasztó melléknév és főnév
I. melléknév
1. Olyan, aki, ami porlaszt (1–2). A homoksziklát vízzel porlasztó munkások; a kőzetet porlasztó erők. || a. Olyan, amivel porlasztanak. Porlasztó hatás, készülék, szerkezet.
II. főnév -t, -ja (gépkocsizás, műszaki nyelv) A robbanómotornak az az alkatrésze, amely a folyékony üzemanyagot (pl. benzint) a levegő áramlásával parányi részecskékre bontja, porlasztja (2), és robbanásra alkalmas mértékben levegővel keveri, gázosítja; gázosító, karburátor. Az autó porlasztója.
Szóösszetétel(ek): porlasztópisztoly; porlasztószelep.
