pórus
pórus főnév -t, -ok, -a (régies írva: porus is)
1. (rendsz. többes számban) (biológia) Pórusok: a verítékmirigyeknek szabad szemmel alig látható nyílásai a bőrben; a víz kiválasztásában és a lélegzésben fontos szerepük van. A bőr porusai nem párologtak ki többé. (Jókai Mór) Ó, a sötétség! érzed? zűrős árja Átömlik rajtad: minden pórusodba Betódul. (Tóth Árpád) || a. (növénytan) <A növény külső sejtszövetében> hasonló élettani feladatot betöltő nyílás. || b. (vegyi ipar) A porózus testek molekulái közti hézag.
2. (átvitt értelemben, választékos) Vkinek minden pórusa: az egész ember, ő mindenestül, teljes szívével, lelkével. 1848 nyárutója volt. Keservekben gazdag hónap… Minden idegecskéje testünknek reszketett a vágytól a boszú keserű gyönyörei után, minden porusunk ragályos embergyűlöletet lehelt. (Jókai Mór) A gyerek … testének minden pórusa a kacagásra táródik [= tárul]. (Móricz Zsigmond)
Szóösszetétel(ek): póruszáró.
pórusos.
