posvány
posvány főnév -t, -ok, -a
1. Gyér vizű, iszapos, bűzös, többnyire csak időszakos mocsár. Beleragad a posványba. János … napokig az erdőn, réteken s posványokon keresztül lovagolva, néha ismét katonának képzelheté magát. (Eötvös József) || a. (tájszó) Mélyen fekvő hely, ahol a víz hosszabb ideig megáll és megposhad. || b. Ennek vize. Kiszáradt a posvány.
2. (átvitt értelemben, választékos, rosszalló) Erkölcsi romlottság, züllöttség, tespedtség. A bűn, a csalás posványa; az opportunizmus posványa; elmerül a posványban. Nelli az Unalom … posványában élt; mely demoralizál, mint minden hínár. (Babits Mihály)
Szóösszetétel(ek): posványgőz; posványtisztogatás; posványvíz.
posványos.
